Linkek a témában:
A Bethlen Kollégium ritkaságai
Írás (littera) és irodalom (litteratura) az írásos művelődés kezdeti szakaszaiban egymáshoz meglehetősen közelálló fogalmak. A kódexek hivatásos másolói és a kancelláriák okleveleket szerkesztő protonotariusai, íródeákjai köréből kerültek ki a népköltészeti hagyomány legkorábbi feljegyzői éppen úgy, mint az első irodalmi igényű írásművek megalkotói.
Nyelvemlékek az MTAK kézirattárában
A Magyar Tudós Társaság célja az „Alaprajz” szerint az, „hogy munkálódása által hazánkban a’ tudományok és szép művészségek honni nyelven míveltessenek” (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei [a továbbiakban Évk.] I, 101). Ebből következően az Akadémia első és legfontosabb feladata a nemzeti nyelv művelése, ezért elhatároztatott a magyar nyelv nagyszótárának és grammatikájának elkészítése. Az Akadémia minden tagja részt vett a nyelvi anyag gyűjtésében. 1832-ben a harmadik nagygyűlés fogalmazta meg
Tihanyi Alapítólevél
I. András adta ki 1055-ben. Szerkesztője, fogalmazója valószínűleg Miklós püspök volt, leírója más, ismeretlen személy. Két hártyából összevarrt, több helyen sérült oklevél. A pannonhalmi bencés főapátság könyvtárában őrzik.
Meghatározás
A magyar nyelv eredete, nyelvi emlékeink, nyelvújítás, nyelvtani fogalmak. A magyar szókincs, nyelvjárások, nyelvművelés, stilisztika, rovásírás. A magyar, mint idegen nyelv. Nyelvtörvény, nyelvészeti tanszék, helyesírási szakkönyvek, online helyesírási szótár. Szövegtan, a magyar nyelv tagozódása. Szófajok, melléknevek, határozószók. Középkori nyelvemlékeink.